2011-03-25
Csak januártól kötelező, ám máris ingatlanpiaci tényezővé vált az energiatanúsítvány. Ezt az új lakásokhoz kötelező, a használtakhoz pedig ajánlott kiváltani. Hogyan kaphatunk ilyet, ki nyer vele, és mennyibe kerül?
2011-02-28
Támogatást lehet nyeri a Széchenyi-terv keretében napkollektoros fejlesztésekre. Nem csak önkormányzatok, de vállalkozások és magánszemélyek is pályázhatnak.
Értesüljön az energiagazdálkodás legfrissebb információiról első kézből!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
E-mail cím:
Csak használati melegvíz (HMV) előállitására a vákumcsöves kollektor nem igazán alkalmas, mert használaton kívül -akár órák alatt is- túlmelegszik, felforr benne a fagyálló folyadék, konzisztenciája megbomlik, ami rendszerleálláshoz vezet, a folyadékot cserélni kell, rendszeres előfordulás esetén savasodással károsítja a berendezéseket.
A drain-back rendszer kitalálásának tehát egyetlen célja, hogy HMV ellátó rendszer vákumcsöves kollektorokkal legyen szerelhető úgy, hogy fagyálló folyadék helyett desztillált vizet alkalmazhatunk.
Egy keringető szivattyú tartja fenn a működést mindaddig, amíg a HMV tartályban a vízhőfok el nem éri a megfelelő szintet. Ekkor a szivattyú leáll, a kollektorokból a viz lefolyik egy fagymentes helyen elhelyezett drain-back tartályba, a kollektorok kiürülnek. A HMV tartály érzékelőjének jelzésére a szabályzó elinditja a keringető szivattyút, ami visszanyomja a vizet a kollektorokba.
Mindkét folyamat élénk hangkeltéssel -csobogás- párosul, ami hegyipatak lakásunkba való beköltözését imitálja.
Emellett a rendszer nyitott, tehát korrózióra fokozottan hajlamos, bár az alkalmazott drain-back tartály rozsdamentes acél.
A rendszer nyitottsága párolgással is együtt jár, aminek mennyiségét semmi más nem jelzi, mint a rendszer lecsökkent teljesitménye, ami utántöltéssel háritható el, ha észrevesszük.
Bár a vákumcsöves kollektorok hatásfoka kétségkívül valamivel nagyobb a sikkollektorokénál, de ez igazán fűtésrásegitésnél érvényesül, téli időszakban. Kizárólag HMV előállitásra megfelelő a sikkollektor.
Kiindulási pont a medence felszínének mérete.
Következő információ az üzemelés és elhelyezkedés jellege.
Általánosságban:
Kültéri, fedetlen medence > a kollektorok szükséges mérete a medencefelszín 75 %-a.
Beltéri, vagy kültéri, de éjszakára takart medence > a szükséges kollektorméret a medencefelszín 50 %-a.
Egyszezonos, csak nyáron üzemelő medencék vizét kifejezetten erre a célra szolgáló kollektorokkal is fűthetjük, a hagyományos kollektorokénál olcsóbban kivitelezhető rendszerrel, de a fenti elveknek megfelelően.
Családi házaknál a használati melegvíz ellátó rendszer telepitése 2-3 nap, fűtésrásegiíés és/vagy medencefűtés kivitelezése a szükséges szerelési munkáktól és távolságoktól függően is 3-5 nap, általában.
Akár használati melegvizet (HMV) előállító, akár fűtésrásegitésre is alkalmas rendszert telepitünk, az minden esetben a meglévő rendszer elé, illetve mellé csatlakozik, gyakorlatilag előmelegitve a hálózati vizet, illetve a fűtési visszatérő ág vizét a meglévő fűtőberendezés számára.
Amennyiben ez az előmelegités megfelelő mértékű (pl. HMV nyáron, fűtésrásegités az átmeneti időszakokban), akkor a meglévő fűtőberendezés értelemszerűen nem -vagy csak rövidebb időre- kapcsol be, ez jelenti az energiamegtakaritást..
El kell tudnunk helyezni egy, a felhasználók számától függő méretű használati melegvíz tárolót (200 literestől álló kivitelűt, ez alatt lehet falraszerelt is), valamint fűtésrásegítés esetén egy fűtési puffertárolót, melynek mérete a fűtött terület alapján kerül megállapításra, 500-1000 liter nagyságrendben.
A szabályzó/vezérlő egység nagyjából egy négyzetméter szabad falfelületet igényel, és itt szükség van áramcsatlakozásra is.
Egyebkben a szükséges csövezés, értelemszerűen.
Napkollektorokkal csak alacsony hőfokú (AHF) fűtési rendszerekre (fal-, padló-, mennyezetfűtés, fan-coil) tudunk rásegíteni, radiátorokra nem!
Általánosságban elmondható, hogy 5 nm fűtött területre számított 1 nm napkollektorral 20-30 % fűtésrásegítés érhető el.
A jobb értéket a vákumcsöves kollektorok adják. Ezekben azonban a fagyálló folyadék használaton kívül túlmelegedhet, ami számos gondot okoz a rendszerben. Ezért a vákumcsöves kollektoroknál folyamatosan biztosítani kell a hőelvételt, pl. medencefűtéssel, vagy falon kívüli radiátoron keresztül történő keringtetéssel.
Síkkollektoroknál a túlmelegedés veszélye nem ilyen fokú.
Mindkét kollektortípusnál szempont azonban, hogy amennyiben a fűtésrásegítés céljára felszerelt napkollektorokat szezonon kívül nem használjuk pl. medencefűtésre, akkor azok energiája az év jelentős részében kihasználatlan lévén, a rendszer megtérülési ideje aránytalanul kitolódik.
Általában elmondható, hogy 800 W besugárzás mellett (napos nyári idő) 1 m2 elnyelő (abszorber) felület (nem a tetőt betakaró felület, hanem az, amely a nasugárzást hasznosítja) kb. 50-70 liter 45-50 fokos vizet képes előállítani.
|