2011-03-25
Csak januártól kötelező, ám máris ingatlanpiaci tényezővé vált az energiatanúsítvány. Ezt az új lakásokhoz kötelező, a használtakhoz pedig ajánlott kiváltani. Hogyan kaphatunk ilyet, ki nyer vele, és mennyibe kerül?
2011-02-28
Támogatást lehet nyeri a Széchenyi-terv keretében napkollektoros fejlesztésekre. Nem csak önkormányzatok, de vállalkozások és magánszemélyek is pályázhatnak.
Csak használati melegvíz (HMV) előállitására a vákumcsöves kollektor nem igazán alkalmas, mert használaton kívül -akár órák alatt is- túlmelegszik, felforr benne a fagyálló folyadék, konzisztenciája megbomlik, ami rendszerleálláshoz vezet, a folyadékot cserélni kell, rendszeres előfordulás esetén savasodással károsítja a berendezéseket.
A drain-back rendszer kitalálásának tehát egyetlen célja, hogy HMV ellátó rendszer vákumcsöves kollektorokkal legyen szerelhető úgy, hogy fagyálló folyadék helyett desztillált vizet alkalmazhatunk.
Egy keringető szivattyú tartja fenn a működést mindaddig, amíg a HMV tartályban a vízhőfok el nem éri a megfelelő szintet. Ekkor a szivattyú leáll, a kollektorokból a viz lefolyik egy fagymentes helyen elhelyezett drain-back tartályba, a kollektorok kiürülnek. A HMV tartály érzékelőjének jelzésére a szabályzó elinditja a keringető szivattyút, ami visszanyomja a vizet a kollektorokba.
Mindkét folyamat élénk hangkeltéssel -csobogás- párosul, ami hegyipatak lakásunkba való beköltözését imitálja.
Emellett a rendszer nyitott, tehát korrózióra fokozottan hajlamos, bár az alkalmazott drain-back tartály rozsdamentes acél.
A rendszer nyitottsága párolgással is együtt jár, aminek mennyiségét semmi más nem jelzi, mint a rendszer lecsökkent teljesitménye, ami utántöltéssel háritható el, ha észrevesszük.
Bár a vákumcsöves kollektorok hatásfoka kétségkívül valamivel nagyobb a sikkollektorokénál, de ez igazán fűtésrásegitésnél érvényesül, téli időszakban. Kizárólag HMV előállitásra megfelelő a sikkollektor.
A szigetüzemű, akkumulátorokkal üzemelő napelemes rendszert célszerűen ott alkalmazzuk, ahol nem áll rendelkezésre elektromos hálózat.
Itt a napelemek akkumulátorokat töltenek egy töltésvezérlőn keresztül, és ezeken át jut az áram a fogyasztókhoz.
A napelemek teljesítményét az elvárt áramtermelésre méretezzük (kWh/hó pl.), az akkumulátorokat pedig az ú.n. áthidalási időre.
Az áthidalási idővel meghatározzuk, hogy adott fogyasztást (kWh) mennyi ideig legyenek képesek kielégíteni az akkumulátorok, amikor a napelemek nem működnek, pl. éjszaka. Értelemszerűen minél nagyobb a fogyasztás és/vagy minél nagyobb az áthidalási idő, annál több akkumulátor szükséges, beleértve az ezekhez szükséges töltésvezérlőt.
A kiépítésre kerülő napelemes rendszerről a műszaki tartalom igazolására külső szakértővel hálózatra csatlakozási tervet kell készíttetni. Ez alapján a szolgáltató szerződést köt a rendszertulajdonossal, majd ezt követően kétirányú mérőóra felszerelésére kerül sor. Ez több hónapos procedúra.
A szerződésben meghatározásra kerül az elszámolás intervalluma, mely általában egy évben egyszer történik, de lehetséges havi és negyedéves elszámolás is. Tekintettel a napelemek évszakfüggő energiatermelésére, célszerű az éves elszámolást választani.
A kiépítésre kerülő szélgenerátoros rendszerről a műszaki tartalom igazolására külső szakértővel hálózatra csatlakozási tervet kell készíttetni. Ez alapján a szolgáltató szerződést köt a rendszertulajdonossal, majd ezt követően kétirányú mérőóra felszerelésére kerül sor. Ez több hónapos procedúra.
A szerződésben meghatározásra kerül az elszámolás intervalluma, mely általában egy évben egyszer történik, de lehetséges havi és negyedéves elszámolás is. Tekintettel a szélgenerátorok évszakfüggő energiatermelésére, célszerű az éves elszámolást választani.
Családi házaknál a használati melegvíz ellátó rendszer telepitése 2-3 nap, fűtésrásegiíés és/vagy medencefűtés kivitelezése a szükséges szerelési munkáktól és távolságoktól függően is 3-5 nap, általában.
Sajnos az általunk érzett szélmozgás a szélgenerátorok üzemeltetéséhez szükséges szélsebesség megítélésekor nem mérvadó.
Tekintettel arra, hogy a szélgenerátor teljesítménye a szélsebességgel hatványozott kapcsolatban van, már kis szélsebességkülönbség is drasztikus hatással van a szélgenerátor által termelt árammennyiségre.
Pl. egy 3 kW-os szélgenerátor áramtermelése egy évben 3 m/s átlagos szélsebességnél 710 kWh. Ez az érték 4 m/s-nál 1682 kWh, 5 m/s-nál 3285 kWh, míg 6 m/s átlagos évi szélsebesség esetén 5676 kWh évente.
Ezért van szükség már a szélgenerátor teljesitményének, és ez alapján szükséges típusának meghatározásához is legalább 3 hónapos, két évszakon átnyúló, de ajánlottan egy éves szélmérésre.
E nélkül a szélgenerátor telepitése csak találgatás, a milliós nagyságrendű bekerülési költség pedig kidobott pénz is lehet.
Elvben igen. A központi szabályozás erre lehetőséget ad.
A gyakorlatban azonban minden önkormányzatnak jogszabályban kell rögzítenie az építmények településen alkalmazható legnagyobb magasságát.
Mivel a szélgenerátort a káros rezgések (turbulencia) elkerülése érdekében úgy kell telepíteni, hogy lapátjának lehető legalacsonyabb pontja a telepítés helyének 100 méteres körzetében lévő legmagasabb tereptárgy (fa, épület, stb.) fölé legalább 6 méterrel kerüljön, ez a szükséges oszlop, mint építmény miatt nagy valószínűséggel meghaladja a jogszabályban rögzített mértéket.
Kiindulási pont a medence felszínének mérete.
Következő információ az üzemelés és elhelyezkedés jellege.
Általánosságban:
Kültéri, fedetlen medence > a kollektorok szükséges mérete a medencefelszín 75 %-a.
Beltéri, vagy kültéri, de éjszakára takart medence > a szükséges kollektorméret a medencefelszín 50 %-a.
Egyszezonos, csak nyáron üzemelő medencék vizét kifejezetten erre a célra szolgáló kollektorokkal is fűthetjük, a hagyományos kollektorokénál olcsóbban kivitelezhető rendszerrel, de a fenti elveknek megfelelően.
Konkrét igénye esetén általában helyszíni felmérésen egyeztetjük az Ön elképzeléseit a lehetőségekkel, célszerűségekkel. A helyszíni felmérésért -a komolytalan érdeklődések elkerülésének érdekében- helyszíntől függő díjat kérünk, amely azonban megrendelése esetén a számla végösszegéből jóváírásra kerül.
Másik lehetőségként eljuttathatja hozzánk fizikailag, vagy elektronikus úton az épület tervrajzainak egy-egy példányát, melyek alapján szakembereink elvégezhetik a szükséges tervezést, méretezést.
Ezek után kerülhet sor konkrét, hivatalos árajánlat megküldésére, amely a támogatási pályázat benyújtásának alapját is képezi.
Megrendelése esetén a munkát elvégezzük. (Nagyobb volumenű beruházásoknál esetlegesen előszámla kibocsátása és teljesitése után.)
A beruházás átadása után lakossági megrendelőink részére készpénzes számlát állitunk ki, mely alapján a támogatás igényelhető.
Amennyiben pl. hőszivattyús rendszer esetén a ház helységei hőterhelésének megállapitása, a fal-, és/vagy menyezetfűtés szükséges méretének meghatározása épületgépész mérnökeink tervezői munkáját igényli, a beruházás elvégzése nélkül, CSAK az elkészült tervek átadásáért tervezői dijat számitunk fel.
Napkollektorokkal csak alacsony hőfokú (AHF) fűtési rendszerekre (fal-, padló-, mennyezetfűtés, fan-coil) tudunk rásegíteni, radiátorokra nem!
Általánosságban elmondható, hogy 5 nm fűtött területre számított 1 nm napkollektorral 20-30 % fűtésrásegítés érhető el.
A jobb értéket a vákumcsöves kollektorok adják. Ezekben azonban a fagyálló folyadék használaton kívül túlmelegedhet, ami számos gondot okoz a rendszerben. Ezért a vákumcsöves kollektoroknál folyamatosan biztosítani kell a hőelvételt, pl. medencefűtéssel, vagy falon kívüli radiátoron keresztül történő keringtetéssel.
Síkkollektoroknál a túlmelegedés veszélye nem ilyen fokú.
Mindkét kollektortípusnál szempont azonban, hogy amennyiben a fűtésrásegítés céljára felszerelt napkollektorokat szezonon kívül nem használjuk pl. medencefűtésre, akkor azok energiája az év jelentős részében kihasználatlan lévén, a rendszer megtérülési ideje aránytalanul kitolódik.
|